Idő

Témakörök

Szerelem (223)

Kedvesemnek (37)

Vágyakozás (46)

Kihűlt szerelem (44)

Szerelmi csalódás (15)

Hűtlenség (8)

Csók (15)

Vallomás (11)

Viszonzatlan szerelem (10)

Szakítás (12)

Féltékenység (6)

Hiányzol (28)

Barátság (55)

Bizalom (19)

Beszéd (34)

Búcsúzás (14)

Megbocsátás (17)

Jóság (28)

Élet (150)

Sors (60)

Reménytelenség (24)

Szerencse (14)

Halál (58)

Öregedés (31)

Remény (46)

Veszteség (38)

Bölcsesség (352)

Lélek (75)

Becsület (8)

Valóság (47)

Igazság (40)

Idő (55)

Tudás (23)

Hazugság (26)

Mindennapok (33)

Vélemény (35)

Szépség (25)

Türelem (24)

Utazás (16)

Humor (18)

Szabadság (40)

Egészség (14)

Titok (24)

Állatok (22)

Sport (36)

Fájdalom (46)

Boldogság (58)

Harag (19)

Gyász (18)

Szeretet (131)

Szomorúság (22)

Csalódás (46)

Magány (48)

Vígasz (32)

Motiváció (58)

Bátorság (21)

Cél (35)

Emlékezés (29)

Álom (24)

Béke (2)

Bűn (32)

Hatalom (21)

Háború (21)

Haza (16)

Család (13)

Nők (60)

Gyermek (32)

Házasság (36)

Férfiak (50)

Otthon (5)

Munka (13)

Pénz (17)

Jog (9)

Siker (17)

Üzlet (15)

Vallás (27)

Ateizmus (11)

Isten (41)

Művészet (25)

Születésnap (4)

Valentin-nap (6)

Húsvéti locsolóversek (0)

Ballagás (0)

Karácsony (5)

Nőnap (2)

Anyák Napja (0)

Szilveszter, Újév (2)

Közmondás (62)

Sírfelirat (2)

Film idézetek (48)

Vicces (24)

Gyűlölet (30)

Félelem (39)

Döntés (45)

Dalszöveg idézetek (73)

Természet (4)

Tipp: ma D�nes, Dienes, Valter );?> névnapja van.
Küldjön neki egy idézetet! Névnapok: www.nevnap.com

Szófelhő » Idő » 19. oldal

« Vissza a szófelhőhöz

...

19

of

20

Utolsó oldal »

Idő

Értékelés

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

A türelem Önvalónk tulajdonsága, aki nem a halálra ítéltek szemével nézi a világot, Önmaga időtlen, s még a mulandó életet is másképp látja: rövidke szakaszok helyett hatalmas folyamatokat érzékel, s tudja, hogy mindennek eljön az ideje, ha a helyzet kívül-belül megérik rá.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Mindenkiben el van rejtve a jónak egy szikrája. Néha igen hosszú időbe telik, mire előkerül.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Amikor az ember mindenfélét képzel és tervez, álmodik és remél - ez a várakozás jó része. Milyen lesz? (...) Hogyan lesz? Néha megálmodjuk! (...) Ezért nehéz az álmok üzenetét megfejteni, mert nem csak a múltunk és a jelenünk, de gyakran a jövőnk is üzen. Néha bizony belenézünk életfilmünk következő, még nem megélt jelenetébe... Várakozni egy ideig jó. De amikor várunk, várunk, és hiába - az már nem. Ha például a fenti mondatot így írom: „Várunk, várunk, várunk, várunk, várunk... várunk és várunk és várunk és várunk..." eluntad volna. Szemed már a harmadik "várunk"-at is türelmetlenül átugorja; mintha egy hibás hanglemez forogna, ugyanazt az ismétlődő hangot hallanád, és ha nem történik valami, vagyis ha megáll az életed, s nem bomlik ki előtted, amit a jövőd rejt... az már nyugtalanító, sőt kifejezetten kellemetlen. Ha meghal az idő, meghal a hit és a reménység is, s megjelenik az embernek az a sötét és halálszagú ősélménye, hogy amit vár, soha nem jön el! Soha. Az ígéret nem teljesedik be.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Várni pedig annyit tesz, mint előresietni, annyit tesz, hogy az ember az időt és a jelent nem ajándéknak érzi, hanem akadálynak, magában való értékét tagadja, megsemmisíti, gondolatban átugorja. A várakozás, amint mondják, unalmas, hosszúra nyújtja az időt. Éppúgy, sőt még inkább azonban azt is mondhatjuk, hogy megrövidíti, mert időtömegeket nyel el anélkül, hogy azokat önmagukért átélné, kihasználná. Úgy is mondhatnók, a várakozó, a csak várakozó olyan nagybélű falkánkhoz hasonlatos, akinek emésztőtraktusa tömegesen hajtja át az ételt, anélkül, hogy tápláléktartamát feldolgozná, hasznosítaná. Tovább is mehetnénk és azt mondhatnók: ahogy az emésztetlen étel nem erősíti az embert, úgy a várakozással eltöltött idő sem öregíti. Igaz, hogy tiszta és vegyületlen várakozás a gyakorlatban nemigen fordul elő.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár - várja a jobb világot, s a partot. Így élünk. Jó azoknak, akik várni tudnak még - mert sokan már nem is várnak, egyáltalán.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Az igazi várakozás pedig nem egyéb, mint szüntelen átváltozás. Aki elkezd várni, nem egészen ugyanaz, mint akihez a várt eredmény elérkezik. Vagyis nem a várakozás tárgya változik meg az időben, hanem mi magunk.

Agatha Christie

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Mi ez az akármi, ami az egyik nőben megvan, a másikban nincs? Miért van az, hogy van olyan nő, aki csak annyit mond: "pocsék idő van ma", és minden hallótávolban lévő férfi azonnal odasietne hozzá, hogy beszélgessen vele az időjárásról? Talán a gondviselés néha eltéveszti a címet, amikor csomagot küld... Egy Aphrodité-archoz és -alakhoz megfelelő temperamentum illenék. De valami félresikerül, az Aphrodité-temperamentumot valami csúnyácska kis teremtés kapja, és a többi nő meg dühösen hajtogatja: ,,Elképzelni sem tudom, hogy mit látnak benne a férfiak. Még csak nem is csinos!"

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Az orvosok gyakran szembesülnek azzal, hogy egy-egy vizsgálat eredménye egészen más betegségre utal, mint amire számítottak - és ilyenkor jön a dilemma, hogy a tudománynak higgyenek-e, vagy a szívüknek. Az idő múlásával egyre többet hagyatkoznak az ösztöneikre, és azt tapasztalják, hogy javul a hatékonyságuk.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Marcus Aurelius mondja, hogy negyvenéves korára egy férfi, akiben világít egy szikrája az értelemnek, mindent megélt és mindent tud, ami előtte történt az időben az emberekkel, s ami az utána következő időben történhet még. A részletek lehetnek változatosak és eltérőek, de az alapélmény – minden emberi élet közös alapélménye – negyven év alatt csakugyan megtörténik minden emberrel. Megélte a szenvedélyeket, tapasztalta a természeti törvények állandóságát, és teljes bizonyossággal tudja, hogy halandó. Többet nem tudott Caesar sem, Antonius sem, Marcus Aurelius sem, többet nem fog tudni az ember az időben önmagáról és a világról soha. Minden más csak ismétlődés.

1
2
3
4
5

Beküldő: idézetek.eu

Egy drága halottunk emlékét azzal tiszteljük a legjobban, ha kimondjuk, hogy a bíráló, kritikai elv értelme, oka, célja csupán egyetlenegy lehet: a kötelesség elve, az élet parancsa. Igen, midőn a törvényhozó bölcsesség bírálóan kitűzte az értelem határait, ugyanezen a határon felállította az élet zászlaját, és az ember katonai kötelességévé tette e zászló szolgálatát.

Facebook
csoport

iGoogle
modul

Idézetek
a honlapodra

Népszerű fórum témák

Mit olvasol most?

Te hova menn�l dolgozni k�lf�ldre?

Legfrissebb kommentek

Mit olvasol most?

Te hova menn�l dolgozni k�lf�ldre?

Új témák

Te hova menn�l dolgozni k�lf�ldre?

Mit olvasol most?